2018 April 22, Sunday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20190430
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Budapesti séták: ÚJ ROVATUNK: BUDA PEST (III. rész)
Posted on July 28, Thursday, 09:00:09
Topic: Itt és most - közérdekü írások
Mielőtt azonban még nagyobb dicshimnuszokat zengnénk Budapest világvárossá alakításáról, ne feledkezzünk meg arról a nem elhanyagolható tényről sem, hogy a XIX. század végi Magyarországon a középítkezésekre jelentős anyagi fedezet állt rendelkezésre.
Várnai Vera írása
A cikk teljes szövege... Katt ide!!!
Még több cikk az archivumban... Katt ide!!!


Hatalmas középítkezések



Mielőtt azonban még nagyobb dicshimnuszokat zengnénk Budapest világvárossá alakításáról, ne feledkezzünk meg arról a nem elhanyagolható tényről sem, hogy a XIX. század végi Magyarországon a középítkezésekre jelentős anyagi fedezet állt rendelkezésre.
Például egy új városháza építésére, mert a régi kicsinek és szűknek bizonyult, már a kiegyezés évében döntés született.
A régi pesti Városházát 1702-ben kezdte el építeni Pauer építőmester. A szegényes épület majdnem szétesett tornyait a XVIII. század végén építették át. A város fejlődésével azonban, az egyemeletes épület egyre szűkebbnek bizonyult. 1842-ben megbízták Hild Józsefet, a kor neves klasszicista építészét, hogy kicsit tervezze át, építsen rá még egy emeletet. Húsz év múlva városatyáink megint kinőtték az épületet, ezért Hild ismét azt a megoldást alkalmazta, hogy ráépített még egy emeletet. Az immár háromemeletes, magas tornyú városháza a Belváros meghatározó épületévé vált.
A városi közigazgatás központjára, a Városháza építésére mindenhol nagy gondot fordítottak. Külföldön ugyanúgy, mint nálunk, általában a város központjában foglal helyet. Magyarországon, a kiegyezés után, a közigazgatás átszervezésével indult be a reprezentatívabb, hivalkodóbb városházák építése.
Ugyanúgy, mint más városokban a pesti városháza immáron háromemeletesre átépített épülete is szűknek bizonyult az új közigazgatási apparátus elhelyezésére. Azonban az 1867-ben megtartott képviselői tanácsi ülésen még csak egy új törvényszéki épület felépítéséről folyt a vita, egy új, nagyobb városháza építését egyelőre nem tartották szükségesnek. Úgy gondolták, hogy a kétfunkciójú hivatalt talán egy épületbe is be lehet zsúfolni.
A sajtó, természetesen „felkarolta” az ügyet. Ők egy új létesítmény felépítése mellett kardoskodtak, melyet így tálalt a Fővárosi Lapok 1868 júliusában: „Uj városházát óhajtanak Pesten. A leendő épitkezési tervek közül első helyen áll az új városháza, minthogy a régi szük és nem felel meg a céljának. Ugy össze vannak szoritva benne, hogy alig mozdulhatnak.”
A vita közel két évig tartott. Az új épület helyének meghatározása sem volt könnyű feladat. Különböző elképzelések láttak napvilágot erről is.
1869 nyarán már így tudósított a Fővárosi Lapok: „ A városházánál sok furcsa terv születik. Ilyen az is hogy városháznak a redout épületet kellene használni, melyet nagy költséggel felépítettek tánc-és hangversenytermeknek. Csörgő sipkát annak a fejére, ki ezt a tervet kigondolta…Az új épületben lenne gyülésterem, 400 személyre, tágas karzatokkal, egy kisebb tanácsterem, s közép nagyságú árverési terem. A polgármester benn laknék, nyolc szobás helyiségbe.”
A vita végül új épület felépítésének javára dőlt el. 1875-ben Steindl Imre építész vezetésével felépült a Lipót (ma Váci) utcai Új Városháza. Azonban a városvezetés, a Millennium körül megnövekedett apparátust a régi és az új városházában együttesen sem tudta elhelyezni. Ezért 1897-ben megvásárolták a Károly Kaszárnya (ma Fővárosi Önkormányzat) épületét.
Pest városa még 1871-ben határozta el, hogy egy felépítendő Népszínház céljára, a Belvárostól nem messze telket adományoz. Nagy viták után egy, a mai Blaha Lujza téren álló területet jelöltek ki. Azonban az építkezésre szánt pénz hamarosan elfogyott, ezért változtatni kellett az eredeti terveken. 1875-re épült fel a Nép- később Nemzeti Színháznak helyet adó építmény. A Vasárnapi Újság megállapítása szerint, ha lebontják az épület közelében álló régi házakat, jobban a központban lesz, hiszen ki fog emelkedni a tér közepéből. Milyen igazuk lett!
1884-ben fejeződött be a korszak sokkal pazarabb színházépületének, az Ybl Miklós tervezte, Andrássy úton álló Operaháznak a felépítése, melynek gondolata az 1830-as évek végén merült fel először. Ekkor határoztak úgy, hogy a Nemzeti Színház repertoárjában ne szerepeljenek operák, csak prózai művek. Ezért az operaelőadások számára egy új színházra volt szükség. A gondolatból csak az 1870-es években kezdődött a megvalósulás. Lónyay Menyhért miniszterelnök, megbízta a Nemzeti Színház igazgatóját, hogy tegyen le az asztalára egy javaslatot a leendő Operaház helyének kijelöléséről. A legalább négy variációt felvázolt javaslatból végül, az egykori Hermina tér mellett döntött a kormány. Az egyik legfontosabb érv az volt, hogy ez a telek a legolcsóbb és üresen is állt, tehát rögtön elkezdődhetett rajta az építkezés.
Az Operaház felépítésére 1873-ban nemzetközi tervpályázatot hirdettek. Ybl Miklós, Steindl Imre, Skalnitzky Antal, Linzbauer István, a bécsi Fellner és Helmer cég pályázott. Végül, a zsűri Ybl Miklós terveit fogadta el, aki többször átdolgozta azt, hiszen nem volt egyszerű feladat a hatalmas épületet a kicsi téren elhelyezni. Az építési bizottság külön kikötötte, hogy csak magyar iparosok, és művészek részvételével folyhat az építkezés.
Az építkezés 1875-ben kezdődött. A gyönyörű neoreneszánsz és barokk stílusú épület munkálatait a korabeli sajtó végig nagy figyelemmel követte: „ …Hogy mikor készül el az épület teljesen, annyira, hogy abban előadásokat tartani lehessen, az attól függ, vajon a költségfedezet folytonos kiszolgáltatásban nem lesz-e fennakadás. Ez esetben három év alatt kész dalműszínházunk van, s Magyarország fővárosa e tekintetben is a nyugati nagy világvárosok mellé sorakozik…”-írta a Vasárnapi Újság 1879-ben.
Nem így lett. Az építkezés csak 1884-ben fejeződött be. Főhomlokzatán-tetején terasszal - háromárkádos kocsifelhajtó található. Bal oldalán, az ún. királyi lépcsőházhoz, jobb oldalán a művészbejáróhoz juthatunk. Az épület két oldalán lévő fülkékben helyezték el Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobrát, Stróbl Alajos alkotását.
A főpárkányon ma már nem ugyanazoknak a zeneszerzőknek a szobrai állnak, mint a megnyitásnál. Ugyanis, még az 1940-es években a rossz minőségű anyagból megmintázott szobrok közül az egyik, állítólag éjszaka, leesett és szétmállott. Ezért minden szobrot levettek és csak húsz évvel később helyeztek újakat az eredeti alkotások helyére. A kor szellemének megfelelően egyeseket átcseréltek lengyel, cseh és orosz művészekre.
Az Operaház belseje legalább olyan impozáns, mint a külseje. Nézőterének mennyezetén Lotz Károly egyik főműve, az „Apolló az Olümposzon” című freskó ma is látható. A kor más nagy művészei is, többek között Than Mór, Székely Bertalan, Aggházy Gyula és Scholtz Róbert is részt vettek a belső faldíszítésen.
1980 körül az épületen nagy külső- és belső rekonstrukciót hajtottak végre.
A historizmus építészetében nem a funkcionalitáson, hanem inkább az épületek monumentálisabbá, reprezentatívabbá tételén volt a hangsúly. E stílus egyik markáns képviselője volt Ybl Miklós. A kiváló építész egyik legsikerültebb alkotása, a mai Fővám téren álló egykori Fővámház (ma Corvinus Egyetem), 1874-re készült el. Felépítésének története nem volt egyszerű, sok vita előzte meg. Ugyanis a régi harmincadház épületét, amely a Vörösmarty téren állt, már az 1850-es években „kinőtték”. Ekkor kényszerből, amíg megfelelő épületet nem találnak, szétköltöztették a hivatalt. Nagy vita kezdődött az új épület helyének felállításáról. A Pénzügyminisztérium, a Lipótváros hatalmas kereskedelmi és pénzügyi fejlődésének megindulása láttán mindenképpen a mai Kossuth téren szerette volna felépíteni az új épületet. Azonban a hozzá kapcsolódó közraktárak miatt szépítészetileg rombolta volna a városképet. Végül is a hosszú vita után, a kormány és a főváros vezetése megegyezett a Fővám (ekkor még Só) téren felépítendő vámházról. A kor modern technikájával felszerelt épületbe a Dunáról alagút vezetett, ahol csónakokkal közlekedtek. A gyönyörű, dekoratív Fővámház külsején lévő istenszobrokat, allegorikus figurákat August Sommer német szobrász faragta. A második világháború során az épület olyan súlyosan megsérült, hogy sokáig kétséges volt a felújítása.
Ferencváros ezen szakaszát elsősorban kereskedelemből, vendéglátásból élők lakták. Ekkor már a lóvasút közlekedés is megindult a környéken. A higiéniai szempontból nem a legmegfelelőbb piac felszámolását és egy új, zárt vásárcsarnok építését a főváros vezetősége már az 1860-as évek közepén elhatározta.
A Nagycsarnok tényleges felépítéséről végül csak 1892-ben született meg a határozat, és írták ki a tervpályázatot. Kilenc pályamű érkezett a kiírásra. A pályázók között még külföldi építészeket is találunk. A dolog érdekessége, hogy nem a győztes pályamű, hanem a második díjas Petz Samu műegyetemi tanár kapott megbízást tervének kivitelezésére. A millenniumi ünnepségekre felépített gyönyörű, eklektikus stílusú, zsolnay majolikával díszített Vásárcsarnokunk vitathatatlanul ma is Budapest egyik legszebb épülete.
A megnyitás körül is akadt némi bonyodalom. Ugyanis a tervezet megnyitás 1896 október előtt három hónappal, tűz keletkezett a csarnokban. Majdnem az egész épület leégett. Talán szándékos gyújtogatás, talán egy hanyag munkás figyelmetlensége okozhatta, mindenesetre a tűz okára soha nem derült fény. Végül a vásárlóközönség előtt csak 1897 februárjában nyílt meg a helyreállított Nagycsarnok. Ferenc József, ekkor még nem tudva, hogy hagyományt teremt, májusban tett benne látogatást. A Nagycsarnok egészen az 1930-as évekig Budapest központi élelmiszercsarnoka volt. A második világháborúban súlyosan megrongálódott épületet, 1950-ben állították helyre. A kilencvenes évek elején felújítás miatt ismét bezárták. Majd a néhány éve ismét megnyílt Vásárcsarnok szinte eredeti pompájában ragyog a budapestiek, és a külföldi látogatok nagy örömére.
Szintén Ybl tervezte a Ferenciek tere sarkán álló, ma Ybl- palotaként is ismert, Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületét, és annak Kálvin téri fióképületét, melyet ő maga is szeretett, valószínűleg nem véletlenül választotta lakhelyéül az egyik harmadik emeleti saroklakást. A II. világháborúban azonban súlyosan megsérült az építmény és ezért le kellett bontani. Ma a Kálvin téri épület helyén, sajnos, egy, a tér harmóniáját megzavaró, üveg irodaház található. A Takarékpénztárral szemben állt, a szintén Ybl tervei alapján épített Geist Gáspár sertés nagykereskedő bérháza. Az 1860-as években, a hajdani városfal helyén épült Geist-házban műkődött a híres Bátori kávéház, amelynek utolsó tulajdonosa Beyer Marcell, a Bajor Gizire magyarosított színésznőnk édesapja.
A tér közepét elfoglaló Danubius- kútnak külön története van. 1869-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár jelentős összeget áldozott főépületük közelében, a Ferenciek terén, felépítendő díszkút felállítására. A pesti vízvezetékrendszer fejletlensége miatt azonban ez ott nem volt kivitelezhető. Ezért a bank vezetése úgy döntött, hogy álljon a kút a Kálvin téren, ahol nemrég nyitották meg új fiókjukat. Az Ybl Miklós tervezte szökőkút tetején Neptunus, oldalán a négy nőalak, amely a négy legnagyobb magyar folyót (Duna, Tisza, Dráva, Száva) jelképezi, Fessler Leó alkotása. A II. világháború alatt a kút erősen megrongálódott, ezért restaurálni kellett. 1959-ben a Kálvin tér átrendezése miatt elszállították és az Erzsébet téren állították fel újra. Míg a II. világháború előtt a tér meghatározó szimbóluma volt ez a gyönyörűen faragott szökőkút, addig mára teljesen elveszett az Erzsébet téri játszótér forgatagában.

Várnai Vera
10467

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Itt és most - közérdekü írások
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Itt és most - közérdekü írások:
Vita a szexuális tévéműsorokról


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 74


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds