2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19471971
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Budapesti séták: ÚJ ROVATUNK: BUDA PEST (IV. rész)
Posted on August 01, Monday, 09:16:02
Topic: Itt és most - közérdekü írások
1837-38 telének időjárása a megszokottnál sokkal csapadékosabb és hidegebb volt. A jégzajlás már decemberben elkezdődött. Érthető, hogy sokan már előre féltek egy várható tavaszi árvíztől.
A cikk teljes szövege... Katt ide!!!
Még több cikk az archivumban... Katt ide!!!


A nagy pest- budai árvíz


Március elején a budai városparancsnok hirdetményt tett közzé, melyben felszólította a lakosságot az árvízre való felkészülésre. Eszerint, akik a Tabánban, a Vízivárosban, vagy Újlak környékén a Dunához közel fekvő földszinti lakásokban laktak, ajánlatosnak tűnt, hogy vagy ideiglenesen emeletes házakba költözzenek vagy a város más árvízveszéllyel nem fenyegető részeiben találjanak szállást maguknak. A parancsnok „legemberbarátibban” kérte a budai lakosságot, hogy segítsenek várhatóan bajbajutó társaikon.
Március elején a vízállás csökkent. Úgy tűnt, levonul az ár, és minden rendben lesz. Március 13-ának reggelén Pest- Buda lakossága nem is sejtette, hogy estére a Duna romba dönti szinte az egész várost. Miután estefelé híre ment, hogy a Belvárost védő gátakat áttörte a folyó, a Pesti Német Színházban abbahagyták az előadást. A Nemzeti Színház komédiásait viszont nem különösebben zavarta ez a „kis közjáték”. Csak akkor szakították meg előadásukat, amikor a víz már az emeleti páholyokat fenyegette. Éjfélre már szinte az egész várost elöntötte az ár. Szemtanúk elbeszélése szerint, az úszó tárgyak, bútorok, az emberek kétségbeesett arca rettenetes látványt nyújtott.
Az arisztokrácia több tagja, például báró Wesselényi Miklós, személyesen is részt vett a mentésben.
Az 1838-as árvíz Pest-Buda addigi történetének legnagyobb elemi csapása volt. Az elavult, rosszul megépített vályogházak nagy része megsemmisült. Pesten, több mint kétezer, Budán körülbelül ötszáz ház dőlt romba.
Az árhullám levonulása után összeült a Szépítési Bizottmány a károk felmérésére. A király rendkívüli pénzsegélyben részesítette a ház nélkül maradt polgárokat. A város okult a katasztrófából. Az ezután kiadott, új építési szabályzat nagyon szigorúan írta elő a jó minőségű építőanyag használatát, az előírt falvastagság betartását és a megfelelő homlokzat kialakítását. Az 1839- 40. évi országgyűlésen pedig, törvényt fogadtak el a magyarországi folyók szabályozásának szükségességéről. Azonban, az ehhez szükséges költségeket nem szavazták meg, ezért a munka nem indulhatott el. Még vagy harminc évet várni kellett rá.
A kiáradt víz magasságát több épületen, máig is látható, emléktáblákon jelölték meg, például a Rókus kápolna vagy a Százéves étterem külső falán.

A „nyelvetlen” oroszlánok hídja

Ahhoz, hogy Pest-Budából, a két közigazgatásilag különálló városból a század végére Budapest legyen, első lépésként a két várost összekötő állandó híd, a Lánchíd felállítására volt szükség.
Már a XVIII. század végétől felmerült egy állandó híd építésének gondolata, de a megvalósításhoz várni kellett még jó harminc évet, és egy hihetetlenül agilis arisztokratát, gróf Széchenyi Istvánt. A világotjárt gróf 1832-ben létrehozta a Budapesti Hídegyletet. Majd Angliába utazott, hogy a hídépítést tanulmányozza. Ott ismerkedett meg a kor híres, angol hídépítő mérnökével, Tierney William Clarkkal, akit Magyarországra hívott, és megbízta a híd megtervezésével. A kivitelezésre pedig a mérnök névrokonát, Adam Clarkot kérte fel. 1842. augusztus 24-én nagy eseményre ébredtek a pest-budai polgárok. Felvették ünneplő ruhájukat, és kivonultak a Lánchíd pesti hídfőjének gödréhez. Ott nagy ünneplés keretében felolvasták, majd elhelyezték az alapító okiratot. Ezután ráemeltek több mint száz mázsás mészkövet, és ezzel megtörtént az első fővárosi hidunk alapkőletétele. Felavatására pedig, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc befejeztével, 1849. november 20-án került sor.
A maga idejében a legkorszerűbb hídnak volt egy nagy problémája. Történetesen az, hogy nagyon kilengett. Ezért például csak tíznél kevesebb katona menetelhetett át rajta egyszerre. Valószínűleg ekkor keletkezett az a szólás, mondás, hogy „Az élet olyan, mint a Lánchíd. Olyan, mert ingatag, bizonytalan fordulatokkal terhes” A kilengésen csak az 1913-15-ös nagy átépítés segített.

Az abszolutizmus kora


Pest- Buda építése az abszolutizmus idején, ha nem is olyan nagymértékben, mint a reformkorban, de folytatódott.
A XIX. század elején egyre több zsidó telepedett le Pesten. Kinőtték központjukat, és a benne lévő zsinagógáikat, a mai Károly körúton álló egykori Orczy-házat. Úgy döntöttek, hogy egy szebb, impozánsabb, nagyobb zsinagógát kell építeniük, amelyre a helytartótanácstól 1853-ban kapták meg az engedélyeket.
A kor három neves építészének terveiből választhatott a Hitközség. Hild József , a kor elismert és sokat foglalkoztatott építésze, klasszicista stílusú zsinagógát tervezett. Feszl Frigyes, a legfiatalabb közülük, romantikus, mórdíszítésű templomot képzelt el. Ludwig Förster, neves bécsi építész terveiben a romantika elemeit keverte az orientalizáló stílussal.
A pesti hitközség Förster terveit fogadta el. Az építkezést- a mai Dohány utca elején- 1854-ben kezdték el. A háromhajós épületet két torony fogja közre, mely az építész kommentárja szerint a hajdani salamoni templomra emlékeztet. Az avatóünnepségre 1859. szeptember 6-án került sor. Hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy megcsodálhassa Európa legnagyobb zsinagógáját , amely a pesti zsidóság asszimilációs törekvésének fő jelképe lett.
A kor másik tekintélyes építészeti alkotása az új Vigadó volt. A régit, a Redoute –ot ugyanis az osztrákok 1849-ben szétlőtték. A Feszl Frigyes tervezte gyönyörű, romantikus épületet 1865 januárjában nyitották meg.

Várnai Vera
5655

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Itt és most - közérdekü írások
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Itt és most - közérdekü írások:
Vita a szexuális tévéműsorokról


Article Rating
Average Score: 4.95
szavazat: 85


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.00 Seconds