2018 April 25, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20208825
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Marik Sándor beszélgetései a nyertesekkel
Posted on February 18, Monday, 09:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Nyíregyházi munkatársunk az érettségi évében, 1962-ben országos tanulmányi versenyen vett részt. Ott ismerkedett meg néhány győztessel. Négy és fél évtizeddel később az ő nyomukba eredt.


Győztesek karrierje


A versenyek világát éljük. A rangos olimpiák, világbajnokságok mellett sokféle megmérettetés vonzza nézők millióit a képernyő elé. Vannak azonban olyan minőségi versenyek, amelyek legkiválóbbjai is csak kivételesen kerülnek reflektorfénybe - még az első helyezettek nevét is legfeljebb a szaklapok írják le. Pedig sokszor negyven, ötven évre, egy teljes életre szóló karrierek kezdődnek például az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV). A Klubháló munkatársa egykori versenyzők nyomába eredt.

Marik Sándor írása

I. Aki új tudományágat teremtett


Nem véletlenül kezdett foglalkoztatni ez a téma. Negyvenöt éves érettségi találkozónkra készülődve kezembe került egy újságkivágás, amely az 1962. évi OKTV eredményhirdetését tartalmazta. Annak idején azért tettem el, mert én is az első helyezettek között voltam. Megnéztem a listát, és szemembe ötlött néhány ismerős név. Kíváncsivá tett, vajon miként alakult a hajdani versenyzőtársak sorsa, emlékeznek-e még az egykori sikerre, s az befolyásolta-e pályaválasztásukat, életüket, példájuk ösztönözhet-e mai fiatalokat átlagon felüli teljesítményekre. Netán ők is pályát módosítottak, mint én, aki matematika-tanárból újságíró lettem?

Abban az évben a művelődésügyi miniszter a gimnáziumi tanulók között nyolc tantárgyban tizenegy első díjat adományozott (a fizika, a földrajz, a biológia díját megosztották). Az elsők közül néhányat - három földrészen ugyan - napokon belül elértem, másokat komolyabb kutatások után sem sikerült. A magyar irodalom, a történelem, a matematika és a fizika legjobbjai örömmel vállalkoztak az eszmecserére, miközben érdekes pályaképek bontakoztak ki. És újabb kérdésfeltevésre ösztönöztek: mit jelent a tanulmányi verseny, az elődök példája az egy-két korosztállyal fiatalabbak, egy mai harmincas vagy éppen tinédzser számára.

1. Kibernetikus vagy hasonló


Pellionisz András az Egyesült Államokból, Kaliforniából kifejezetten jó hangulatban és örömmel válaszolt a kérdésre.

- Igen, valóban én vagyok az, aki a budapesti V. kerületi Apáczai Csere János Gimnázium IV. osztályos tanulójaként megosztva kapta az első díjat fizikából. Megnyertem a versenyt, mert a kalauz az akkor már ritka, de nekem mindig szerencsét hozó réz húszfilléressel adott vissza. Ma is jól emlékszem erre.

- Az Apáczaiban kiváló tanáraink voltak - emelte ki Pellionisz András. - Különösen a szakkörökben szárnyalhattunk, főképpen a szenzációs Holics Lászlóval fizikából, aki óriási szellemi versengést szított. Mi, ifjoncok pedig vetélkedtünk, és egymástól tanultunk. Az eggyel feljebb járó Bollobás Béla, a világ egyik legnagyobb élő matematikusa, messze előttem járt a matematikában. A különböző versenyek után rendre megbeszéltük a megoldásainkat. Emlékszem, egyszer a villamoson vázoltam neki a megoldásaimat, mire azt mondta: „Minimum első dicséret.” Ez igazi elismerés volt. A fizika országos versenyre nagy kedvvel mentem, a Veres Pálné utcai gimnáziumban rendezték. A rézhúszfilléres sztorinak megfelelően biztos voltam benne, hogy „na, ezt megnyerem”. Amikor a kérdéseket kiosztották, kapásból rájöttem mindegyik megfejtésére. Így aztán azzal töltöttem az időt, hogy mindhárom feladatra három-négy különböző stílusú megoldást készítettem. Gőzhangya-szerű izzadmányost, skolasztikusat, elegánsat, stb. Utána még volt időm színes ceruzával aláhúzogatni, és összehasonlítani a különböző megoldások relatív szépségeit.

A fizika versenyt megnyerve Pellionisz Andrásnak nem kellett felvételizni sem az orvosin, sem a fizika-, sem a villamosmérnöki szakon, amelyek lehetőségként fejében megfordultak.

- Amíg mások felvételiztek, én a Margit szigeti sportuszodában elmélkedtem napozás közben, hogyan is határozzak - folytatja az emlékezést. - Végül a BME villamosmérnöki kara mellett döntöttem. Még ma sem tudom, hogy jó döntés volt-e, de talán az „igen” felé hajlok. Negyedéves koromban olvastam Neumann János A komputer és az agy című könyvét, amiből az derült ki, hogy a neurobiológia igencsak megrekedt a megfelelő matematika hiánya miatt. Nos, nem kellett nekem több. Az Akadémiánál érdeklődtem, hogy ki a legjobb neurobiológus Magyarországon. Mindenki Szentágothai Jánost mondta. A titkáráig jutottam; Láng István, talán azért, mert látott a televízió Ki miben tudós? fizikaversenyének döntőjében, arra gondolt, hogy valóban lehet velem valamit kezdeni, hiszen éppen „tudományközi tehetségeket” kerestek az akkor alakuló Szegedi Biológiai Központba. Diplomamunkámat a számítógépes neuronhalmazokról írtam, így kézenfekvő volt, hogy én legyek az SZBK első alkalmazottja, ideiglenesen Szentágothaihoz kihelyezve.

- Ez nagy lehetőség volt - mondja Pellionisz András. - Az akadémikus agykutató társszerzőként akkor lett készen egy angol nyelvű alapművel, a The Cerebellum as a Neural Machine-nel (A kisagy mint idegi gépezet). Nobel díjas ausztrál-amerikai kollégájával, Sir John Eccles-szel és Masao Ito japán neurofiziológussal már mindent tudtak a cerebellumról (kisagyról)... csak éppen azt nem, hogyan is működik... Ehhez kerestek egy „kibernetikust vagy hasonlót”. Nos, ez lettem én.

2. Megpróbált haza jönni


Pellionis András a következő években a kisagykérgi ideghálózatokat vizsgálta számítógépes szimuláció módszerével. E témából készült 1973-ban megvédett kandidátusi disszertációja is, amikor ismét rámosolygott a szerencse.

- Tudós főnökömet egy rámenős szupersztár amerikai professzor látogatta meg, s körüljárva a laboratóriumot igencsak meglepődött, milyen számítógépes munkát produkálok lényegében valódi számítógép nélkül. Szó szót követetett, majd hamarosan jött a repülőjegy is, kétéves meghívással Kaliforniába, a Stanford Egyetemre. Szentágothai János akkor éppen akadémiai elnök volt, a kutatásra nem nagyon volt ideje, így elengedtek. Még harminc éves sem voltam, s a világ egyik legjobb tudásközpontjában bizonyíthattam. Amikor 1975-ben hazajöttem, kiderült, hogy számítógép még mindig nincs, és belátható időn belül nem is lesz. Én pedig tele voltam jobbnál jobb ötletekkel.

A fiatal tudósnak végül bonyodalmak árán ugyan, de sikerült visszamennie Amerikába, és később a családja is követhette. A következő másfél évtizedet így kommentálja:

- A hetvenes évek második felében az ideghálózatok kutatása, tehát az én témám szárnyalt a tudomány világában. Professzori kinevezést kaptam New York-ban korábbi főnököm mellett, majd Kalifornában akadémiai állásban a NASA-nak dolgoztam. Ezt nem biztos, hogy újra megtenném, de az amerikai kormányzat megismerése, K&F-t végezni a legnagyobb léptékben - mind tanulságos volt. Megszülettek első találmányaim is. Közben megismertem egy fejlettebb társadalmi berendezkedést, kiemelkedő amerikai kutatóknak adott díjjal Németországban is.

A hazaszeretetről ezt mondja:


- Bár fizikai értelemben távol éltem, sohasem szakadtam el hazámtól. A rendszerváltás idején Németországban dolgoztam, többször hazajöttem tájékozódni a kibontakozási lehetőségekről. Ekkor védhettem meg itthon az egyébként régesrégen beadott akadémiai doktori disszertációmat is. Kulcsfontosságú időszak volt ez, mert háromszoros döntési helyzetbe kerültem. Választanom kellett egy németországi professzori állás, a szilíciumvölgyi K&F szakember, illetve a budapesti „valami” között. Mivel úgy láttam, idehaza a valódi rendszerváltás elmarad, visszatértem Stanfordba, magánvállalkozásba kezdtem, miközben folytattam kutatásaimat.

Kiemelkedően sikeres időszak következett, a magyar tudós fordulatot ért el a DNS-kutatásban, találmánycsaládjával (FraktoGene) az ezredfordulóra megalapozta cégét, amelynek kulcsszerepet szán a testre szabott genomikában. (A genomika az élőlények genomjában rejlő információkat elsősorban számítógépes biológia alkalmazásával dolgozza fel, és érvényesül a biológia, orvostudomány és az ipar egyre több területén. Új diagnosztizálási és gyógyítási módszereket kínálhat némely betegségek kezelésében, illetve megelőzésében.) Ha az időközben világhíressé vált biofizikusnak igaza van, akkor az élet tervrajza a DNS-ben kódolt fraktális mintázatokban rejlik (a fraktálok matematikai alakzatok), a tervrajz ismeretében pedig már csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy a diagnosztikában és a gyógyításban korszakalkotó új eredmények születhessenek.

Sokáig úgy tűnt, hogy az új távlatokat nyitó kutatások egyik központja Budapesten lehetne - éppen Pellionisz András és a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, Falus András szervező munkája eredményeképpen. 2006. októberében itt tartották az Immungenomikai és Immunomikai Világkongresszust, amelynek Posztgenetika szatellit rendezvényén negyvenhat ország több, mint félezer kutatója előtt jelentette be Pellionisz András az általa alapított Nemzetközi Posztgenetikai Társaság (International PostGenetics Society) létrejöttét. A tudós szerint ez keresztbe tett volna az EU-pénzek más irányú felhasználásának. A jövő fogja eldönteni, ismét kicsúszott-e egy lehetőség a hazai K&F kezéből.


II. Memória és/vagy intelligencia


Kéry Gerzson (1. kép) a soproni Széchenyi István Gimnázium negyedikeseként matematikából nyerte 1962-ben az OKTV első helyét. Természetesen matematikus diplomát szerzett Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az MTA Matematikai Kutató Intézete, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (SZTAKI) között osztotta meg aktív éveit. Az egyetemen docens volt, és az alkalmas időpontban nem vállalta el a Matematikai Intézet felkínált igazgatói posztját, mert arra nem érezte magát felkészültnek. Mai ésszel esetleg elvállalná, de úgy ítéli meg, talán mégis jobb, hogy a vezetői munka helyett az alkatához jobban illő kutatómunkát választotta a SZTAKI-ban, ahol nyugdíjasként is hódol kutatói szenvedélyének. Ma is tanul és tudományos kutatást végez egyszerre.

1. Kódelmélet finn partnerrel


- Sikeres évem volt 1962, mert nemcsak az OKTV első helyét szereztem meg matematikából, hanem a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián (2.kép) is első díjat kaptam - emlékezik. - Éltem a lehetőséggel, és felvételi vizsga nélkül lettem egyetemi hallgató. Ilyen helyzetben nem hiszem, hogy bárki kockáztatná: esetleg valamilyen rövidzárlat vagy más ok miatt elbukjon a felvételi vizsgán. Nekem különösen fontos volt, hogy már az érettségi évében továbbtanulhassak, mert szüleim fizikai dolgozók voltak, nem állt olyan háttér mögöttem, amellyel megengedhettem volna magamnak akár csak egy év elvesztését is.

A matematikus szerencsésnek tartja magát, mert számára a versenyszabályok kedveztek: lehetett segédeszközöket használni, például táblázatokat, tankönyveket.

- A jó versenyeredményeket úgy értem el, hogy a memóriám nemcsak most, amikor már hatvan fölött járok, hanem egész életem során átlagos volt a korosztályoméhoz képest. A gyengébb emlékező tehetséget nagyon sok gyakorlás, másrészt átlagon felüli IQ egyenlítette ki. Hivatalos tesztre ugyan csak ötvenöt éves korom körül mentem el, de azt mondják, hogy az ember élete során a tizenhat-tizennyolc éves életkorra kialakult IQ már nem változik, se jobb, se rosszabb nem lesz. A teszt eredményeként tagja lehettem a Mensa HungarIQa egyesületnek, ahol a tagság feltétele az átlagon felüli, pontosabban egy olyan küszöbérték feletti IQ kimutatása, amirel csak a népesség két százaléka tett szert. Mindig jó tesztíró voltam, és ez a teszt is olyan jól sikerült, hogy nemcsak a két-, hanem a felső egy százalékba kerültem.

- Most nyugdíjas vagyok, több mint két éve nincs munkavállalói jogviszonyom. Nem örülök ennek a fordulatnak, de megvan az a jó oldala, hogy sokkal nyugodtabban dolgozhatok publikációkon. Hogy teljesen ne legyen egyhangú az életem, próbálok más irányú elfoglaltságokat is keresni. Már a kilencvenes években kapcsolatba kerültem a pénzüggyel és a számvitellel, amikor a KSH felügyelete alá tartozó Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál bankok számára készült főkönyvi és statisztikai információs rendszerekkel foglalkoztam. Korábban a Miskolci Egyetemen számvitel- és ügyviteltechnika tárgyat tanítottam posztgraduális szakmérnök-hallgatóknak. Érdeklődésem nemrég ismét a számviteli ismeretek irányába fordult, mert felvetődött bennem, hogy ilyen jellegű alaposabb tudás birtokában esetleg tudnék még valamilyen kereseti lehetőséget találni, aminek segítségével készülő könyvem kiadásának a költségeit is finanszírozhatnám. Jó néhány éve ugyanis véletlenül találtam olyan kutatási témát, ami rabul ejtett, a kódok birodalmába találva ismét beleszerettem a matematikába. Az utóbbi években így elsősorban kódelméleti témájú kutatási eredményeket publikálok, részben egyedüli szerzőként, részben finn társszerzővel. Patric Östergård professzorral közös projekteken dolgoztunk együtt, és bár személyesen soha nem találkoztunk, öt közös publikációnk jelent meg rangos matematikai szaklapokban.

2. Öregek a partvonalon


E ponton fontos tisztázni, milyen kódok elméletével foglalkozik Kéry Gerzson, hiszen az embernek korábbi tájékozottsága alapján sok minden eszébe juthat a fogalomról.

- Nem először kerülök ilyen helyzetbe - magyarázza a matematikus -, így volt ez a korábbi kutatási területemet képező operációkutatás esetében is, amelynek szintén többféle értelmezése van, sokan az orvosi operációra gondoltak a kifejezés hallatán, holott az én esetemben színtiszta matematikáról volt szó. A kódelmélet megjelölés jelentheti az adatátvitel kódolását éppúgy, mint az információs rendszerekben használt azonosító kódok kidolgozását, vagy éppen a kriptográfiai (titkosítási) célú kódolást. Matematikai értelemben a kódelméleti problémák körébe tartoznak például a totókulcsok készítésének és ellenőrzésének kérdései is. A finnek és általában a skandinávok hagyományosan kiválóak a kódelméletben.

Kéry Gerzson végül egy „költői kérdést” tett fel: miért vannak nálunk ma olyan állapotok, hogy egyre többen kerülnek ki a tudományos kutatás és a felsőoktatás hivatalos berkeiből csupán az életkoruk miatt (hatvanadik életévük környékén), holott úgy vélik, a társadalom még hasznát vehetné a képességeiknek és tapasztalataiknak. Saját személyét illetően hozzátette:

- Én ugyan még szerencsés helyzetben vagyok, hogy bejárhatok a korábbi munkahelyemre. Az anyagi helyzetem lehetne jobb is, de az alkotás öröme, amit egy-egy publikáció megjelenésekor érez a cikk szerzője, olyan felemelő érzés, hogy fizetség nélkül is megéri az erőfeszítés.







III. Egyetemi tanár, majd nagykövet

Balogh András, hazánk thaiföldi nagykövete érezhetően más kérdésre számított, amikor azt tudakoltam, ő volt-e az a diák, aki 1962-ben a budapesti V. kerületi Eötvös József Gimnázium negyedik osztályos tanulójaként az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből első díjat nyert.



- Kellemes meglepetéssel olvastam sorait egy olyan ügyben, ami hatott ugyan az életpályámra, de nagyon régen nem jutott eszembe. Természetesen szívesen válaszolok további kérdéseire is - írta elektronikus levelében.



1. Testközelben a kutatási táma

Tehát ő volt, és úgy is látszott, hogy pályafutása hosszú távon e tárgyhoz kapcsolódik. Az ELTE történelem szakán diplomázott 1967-ben, s mindjárt oktatóként folytatta. 1976-ban már kandidátus, az akadémiai doktori címet 1997-ben szerezte meg. Kutatóként és oktatóként a nemzetközi kapcsolatok és az Európán kívüli világ, főként Dél-Ázsia huszadik századi történetére szakosodott. Ez vezette át a diplomáciai területre.

- 1988-ban olyan megbízatást kaptam, amely sokak álma - folytatja -, nagykövetté neveztek ki Indiába, s ami e poszttal járt, néhány szomszédos országba is. Bangladesben, Mianmarban, Sri Lankán, a Maldív szigeteken, majd Afganisztánban képviseltem Magyarországot. Ez Eldorádónak számított, hiszen negyvennégy évesen, „testközelből” ismerhettem meg azt a területet, amelynek akkor már húsz éve kutatója voltam.

Később hosszabb tanulmányt is írt az Akik nyomot hagytak a XX. századon című sorozatba: Gandhi politikai nézeteinek gyökereit és fő irányait tárta az olvasó elé. 1992-ben, amikor lejárt a nagyköveti megbízatás, szinte egy másik országba érkezett haza, mint amelyből elutazott, közben ugyanis lezajlott itthon a rendszerváltás. Az egyetemi tanári katedra azonban megvárta, diákjai pedig az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszéken szerencsések voltak, hiszen akkor alighanem Balogh András volt a leghitelesebb és legjobban informált oktató, ha a szubkontinensről került szóba.

- Hamarosan megérkeztek az újabb feladatok is: a Magyar Külügyi Intézet főigazgatójának neveztek ki, és tagja lettem a kormány mellett működő, az uniós csatlakozást előkészítő Integrációs Stratégiai Munkacsoportnak is. Néhány évig a miniszterelnök nemzetközi stratégiai főtanácsadója is voltam, sok fontos és érdekes területen dolgoztam - foglalta össze tömören a gyorsan zajló eseményeket.

Társadalmi tisztségek és jelentős tanulmányok fémjelezték az ezredforduló utáni éveket, mintegy százötven tanulmánya és hat könyve jelent meg a nemzetközi kapcsolatok és a modern egyetemes történelem témaköreiből. Mígnem váratlanul, szinte egyik napról a másikra ismét nagyköveti megbízólevéllel kelhetett útra, ezúttal Thaiföldre.

2. A mosoly országa

Emlékezetes a thai partokon 2004 karácsonyán pusztító szökőár (amely az akkor még mindössze másfél éve hivatalban lévő bangkoki nagykövet állásába is került). A külügy soron kívül intézkedett. Kézenfekvő volt Balogh András kinevezése, hiszen személyében minden együtt volt: a térség kiváló ismerője nagyköveti tapasztalatokkal. Ezzel megkezdődött életének újabb izgalmas szakasza Délkelet-Ázsiában.

- Évente több mint tízezer magyar látogat el ebbe a gyönyörű országba, amelyet sokan A mosoly országa jelzővel is illetnek. Turisták, üzletemberek, tudósok, művészek, sportolók. Arra törekszünk, hogy a diplomácia eszközeivel elősegítsük Magyarország érdekeinek érvényesülését, népszerűsítsük a magyar eredményeket, fejlesszük a kétoldalú államközi, kereskedelmi, tudományos és kulturális kapcsolatokat, konzuli segítséget nyújtsunk az erre rászorulóknak - sorjázza a legáltalánosabb hivatalos tennivalókat a nagykövet.

A váratlan eseményekből kijutott Balogh Andrásnak is. 2006 elején az utóbbi harmimc év legnagyobb árvize pusztított Dél-Thaiföldön, amely halálos áldozatokat is követelt. Vissza-visszatért a térségbe a madárinfluenza, 2006 szilveszterén pedig kilenc pokolgép robbant a thaiföldi fővárosban, a robbanássorozatban hárman életüket vesztették, több tucatnyian megsebesültek, köztük néhány magyar állampolgár is. Ráadásul nemrégiben a burmai belpolitikai feszültségek jelentettek nem mindennapi izgalmakat.

A magyar vonatkozások között nem közömbös, hogy 2005-ben Balogh András köszönthette az ismét menetrend szerint közlekedő közvetlen MALÉV-járatot; most heti három gép érkezik Budapestről Thaiföldre. Sikeres vendégszereplésen járt itt a Magyar Állami Operaház, illetve a budapesti Operettszínház társulata. A 2007. évi Nyári Universiadén kiválóan szerepelt Bangkokban a magyar csapat - bár külön izgalmat okozott a küldöttségen végigsöprő vírusos betegséghullám. És egy különleges alkalom: a Thaiföldi Királyságban 2007. december 23-án általános választásokat tartottak, ez az itt szolgáló diplomata számára rendkívül érdekes tapasztalatokkal járt.

Közben gyűlnek a jegyzetek a történész Balogh András naplójában is, hiszen India után egy újabb ország, Thaiföld került a „nagyítója” elé.


IV. A tanárnő hatása


Ludassy Mária 1962-ben a budapesti V. kerületi Kossuth Zsuzsa Gimnázium IV. osztályos tanulójaként magyar irodalomból lett az OKTV elsődíjasa.

- A tanulmányi verseny első helye számomra sorsfordító volt, mivel „egyéb” származásom miatt csak így juthattam be az egyetemre. Kísértett a múlt: egy kitelepített család gyereke voltam. Ma is emlékszem dolgozatom címére: Hazafiság és humanizmus Ady Endre költészetében - foglalta össze tömören mondanivalóját.


1. Mi a felvilágosodás?


Az egyetemen mégsem a sikeres versenytárgy mellett kötelezte el magát, mert akkor már évek óta a filozófia bűvkörében élt. Ezt pedig középiskolai tanárának köszönhette. Heller Ágnes a filozófiai tudományok kandidátusa, az 1956-os forradalom után azonban politikai okokból elveszítette egyetemi állását. 1958-tól így lett a Kossuth Zsuzsa Leánygimnázium magyartanára.

- Rajongtunk érte, önképzőkörbe jártunk, ahol fölkeltette a filozófia iránti érdeklődésünket is. Rávezetett az önálló gondolkodás szépségeire, nemcsak olvasni tanított meg bennünket, hanem felhívta a figyelmünket a nagy gondolkodók érdekesebb műveire is, amiket aztán hónapokig bújtunk. Egyértelműen az ő hatására lettem filozófus - mondja a professzorasszony.

Ha a pálya elejét és a végkifejletet nézzük, Ludassy Mária szép szakmai karriert futott be - a közbülső „lejtmenetek” mindig politikai természetűek voltak, de erről később... 1967-ben végzett, két év múlva az MTA Filozófiai Intézetének munkatársa. 1972-ben már megvédte kandidátusi disszertációját. Kutatási területe az angol és a francia felvilágosodás morálfilozófiája, a liberalizmus klasszikusai, a francia politikai katolicizmus története.

1990-től, a rendszerváltást követően ott professzor, ahol maga is tanult: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A politikai filozófiai doktori iskola vezetője, akadémiai doktor. Munkásságát Széchenyi-díjjal ismerték el. Hatvanadik születésnapjára két tisztelgő kötet is megjelent. A történelem árnya címűt a tudományág olyan jelesei írták-szerkesztették, mint Bacsó Béla, Csorba László, Gábor György, Heller Ágnes, Rugási Gyula, Vajda Mihály. A szabadság értelme (Az értelem szabadsága) pedig Dénes Iván Zoltán szerkesztésében foglalja keretbe a magyar liberális filozófiai gondolkodás egy szegmensének lelki-morális-politikai állapotáról szóló tanulmányokat.

Ludassy Mária igazságérzete közismert. Ha kiáll valaki/valami mellett vagy éppen ellen, nem törődik a veszéllyel. Így volt ez már ifjú filozófusként 1968-ban, amikor Csehszlovákia megszállása ellen tiltakozott (el is vesztette egyetemi gyakornoki állását). 1973-ban szót emelt a Filozófiai Intézetben végrehajtott tisztogatások - Bence György, Heller Ágnes, Kis János, Márkus György és Vajda Mihály eltávolítása - ellen, akkor még a párttagkönyvét is visszaküldte. 1977-ben aláírta a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Ma sem rejti véka alá véleményét.

- Ne gondolja, hogy keresem a „feltűnési” lehetőségeket, de nem lehet szó nélkül hagyni a hatalom túlkapásait. Számomra van értéke annak a szónak, hogy szolidaritás. Igenis, össze kell fogni, és szót kell emelni, ha valami súlyos jogsértés történik.

2. Kutatási terület büntetésként


Az élet fintora, hogy az általa immár négy évtizede művelt kutatási területét büntetésként kapta a már említett 1968-as politikai kiállásáért. Amikor visszakerült a Filozófiai Intézetbe, nem foglalkozhatott a szocialista tudat kötelező kutatásával, hanem a filozófiatörténet klasszikusainak kiadásával bízták meg. Számos könyvet írt, szerkesztett, rendszeresen megjelennek tanulmányai a hazai és nemzetközi szaklapokban, de szívesen ír közéleti témákról is, régebben a Kritikába, mostanában a Mozgó Világba, az Élet és Irodalomba.

Recenzensei gyakorta említik, hogy Ludassy Mária milyen szellemesen ítéli el a gőgös nagyképűség, a túlzott magabiztosság minden formáját, s kiváló érzékkel ragadja ki a politikai gondolkodók vaskos köteteiből azokat a találó megállapításokat, amelyek rávilágítanak a fonákságokra. Elhiszem, mert ésszerű című, az ezredfordulón megjelent kötetét is ilyen idézettel zárja: „Miért van az, hogy az emberek kizárólag azzal foglalkoznak, hogy miképp tudják megkaparintani a hatalmat, ahelyett, hogy azt tanulmányoznák, mit kell csinálniuk akkor, ha már hatalomra jutottak?” (Destutt de Tracy). És mindjárt ott a válasz egy másik idézet formájában: „Swift a maga harapós stílusában már régen megfogalmazta: az emberek, miként a majmok, szeretnek felmászni a létra tetejére, ám, miként a majmok, ha egyszer már fent vannak, semmi mást nem tudnak, mint a hátsójukat mutogatni a lejjebb levőknek.”

Amikor megkérdeztem, mi foglalkoztatja most, 2008 elején, Ludassy Mária elsőként egyetemi hallgatói és doktoranduszai teljesítményét említette. Örömmel szólt egy frissen bemutatott kötetről, s várakozással egy általa szervezett konferencia előadásainak közzétételéről.

- Mindig jó érzés, ha hallgatóimmal együtt léphetek a nyilvánosság elé, így vagyok most A felvilágosodás álmai és árnyai című kötettel is. Ez közel hatszáz oldalas könyv, amely a felvilágosodás korának filozófiai vitát dolgozza fel. Doktoranduszaim írásait adta közre szerkesztésemben az Áron Kiadó, s úgy vélem, a tanulmányok - A nagy Leviatán, A szeretetreméltó szkeptikus, Felvilágosodás és liberalizmus, Konzervativizmus, republikanizmus, kommunitarizmus, Az állam mítosza versus a szabadság mítosza, Magyar hatástörténet, Emberi jogok és nemzetközi jog - érdekesek, és újdonságokat is tartalmaznak mindazok számára, akiket érdekel a filozófiatörténet.

Majd befejezésül hozzátette:

- Érdeklődéssel várom A forradalom szó jelentése és jelentésváltozásai címmel a Magyar XVIII. Századi Társaság 2007 novemberében rendezett konferenciája írásos anyagának megjelenését, amelyet a Magyar Tudomány következő számába készítettünk elő. Érdekessége, hogy nemcsak a fogalomtörténetet, hanem a téma ma időszerű kérdéseit is feldolgoztuk. Friss hír: a napokban tették közzé az idei nyelvfilozófiai konferencia programját, amely a „nyelv, megismerés, tudat” összefüggéseivel foglalkozik majd. Mivel e konferenciákon régóta részt veszek, időnként előadást is tartok, ízlelgetem az idei témát. És természetesen a most induló egyetemi szemeszter is, mint mindig, tartogat új feladatokat.




V. Kézilabda vagy biológia?

A „hatvanasok” után ugyanazokat a kérdéseket tettem fel egy, a negyedik X-be még csak most lépő szakembernek, szintén korábbi versenyelsőnek, aki már a rendszerváltás után diplomázott, jócskán eltérő körülmények között.

Tóth Tamás a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium érettségiző tanulója 1986-ban lett az OKTV első helyezettje kémiából. Ezt megelőzően 1985-ben, Csehszlovákiában ezüst, 1986-ban, Hollandiában pedig bronz érmet szerzett a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. Felvételi nélkül jutott be a műszaki egyetemre, amivel párhuzamosan az orvosira is járt. Néhány évi klinikai kutatómunka után a vállalkozói lét rögös útjára lépett.









1. Online gyógyszertár

- A részvétel a középiskolai kémiaversenyen nagy dilemma elé állított, máig nem felejtem - eleveníti fel a több mint húsz évvel ezelőtti eseményeket Tóth Tamás. - Az előzmény: a nyíregyházi „Zrínyiben” rangos kézilabdaélet zajlott, egy időben én voltam a kapitány, és a mi csapatunk volt az első, amely az iskola történetében országos bajnokságot nyert. Meghívtak az ifiválogatottba is, ahol a bemutatkozó mérkőzésem éppen az OKTV első fordulójának napján lett volna. Fájó szívvel lemondtam, ez azonban később jó döntésnek bizonyult. A kémiát Nagy Károly szerettette meg velem a nyíregyházi 9. számú Általános Iskolában, amely ma Arany János nevét viseli, és tizenkét osztályos. A gimnáziumba már ezzel a kémiaszeretettel érkeztem. A felkészülésemet itt Balázs Lászlóné segítette, de valójában leginkább magam kutattam, olvastam a szakirodalmat, és készültem a versenyekre. Az OKTV-n nem azért indultam, mert célom volt a felvételi elkerülése, hanem mert kicsi korom óta imádtam a kémiát, és egyre jobban belemerültem a tanulmányozásába. Ezek hozták az eredményeket.

Tóth Tamás a Budapest Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán kitüntetéses diplomával végzett a gyógyszeripari ágazaton, miközben már az orvosi egyetemen is jócskán előre haladt. A műszaki mellé két év múlva általános orvosi diplomát is szerzett. Megszerette a tanulást, vonzották a tudomány eredményei, ez vezetett ahhoz, hogy folytassa tanulmányait, amelyet részben a klinikummal is összekapcsolt.

- A SOTE I. Női Klinikáján szülészeti genetikával kezdtem foglakozni, amiből néhány év alatt PhD fokozatot is szereztem, rengeteget publikáltam - foglalta össze a következő esztendők történéseit, amelyek után azonban fordulat következett. - Nem sokkal később az egészségügyben tapasztalható feudális állapotok miatt az üzleti élet mellett döntöttem. Úgy gondoltam, tudásomat a gyakorlati életben kell kamatoztatnom, és nem egy zárt világban, mert az igazi sikerek a valódi életben elért eredmények lehetnek. Több évig egy svájci gyógyszercégnél dolgoztam különböző vezető munkakörökben, leghosszabb ideig a szervtranszplantációs üzletágért felelős vezetőként. Negyedik éve saját cégemet vezetem, amely egyelőre még bontogatja szárnyait. Legutóbbi nagy vállalkozásunk, az Európa más országaiban jelentős sikereket elért internetes gyógyszerrendelési szolgáltatás magyarországi bevezetése. Online gyógyszertárunkat, amely majd jelentős szerepet kíván betölteni a magyar gyógyszerellátásban, PirulaPatika.hu néven egy éve indítottuk.

A vegyész-orvos a Nyírségből már egyetemi éveiben Budapestre költözött, gyógyszerész feleségével később itt alapított családot is. Egy Hárshegy-környéki lakóparkban építkeztek, kellemes környezetben nevelik hatéves kislányukat.

- Dolgoztam külföldön is, de harmincéves koromban eldöntöttem, hogy itthon akarok érvényesülni, mégpedig az üzleti világban, amely számomra az élet sava-borsa - fogalmazza meg életfilozófiáját. - Jól érzem magam itt, feladat, lehetőség bőven van. Globalizálódó világunkban a mi területünkön nagyon erős a verseny, s aki a felszínen akar maradni, annak lépést kell tartani a fejlődéssel, új ötleteket bevetni, és nem elkényelmesedni…


2. Matematika: versenyző és „edző”

Kíváncsi voltam egy versenyző diák véleményére is, aki - mint kiderült - már biztos egyetemi polgárnak érezheti magát, holott még csak harmadikos gimnazista. A tavalyi tanulmányi versenynek köszönheti, ám eszébe sem jut kihagyni az újabb megmérettetést.

korandidani Korándi Dániel, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium 2008-ban érettségiző diákja. Tavaly ötödik helyezett volt az OKTV-n, az idén dobogós szeretne lenni. Ehhez tapasztalatot jelent, hogy nemcsak a hazai megmérettetésen szerepelt jól, hanem Vietnamban, a 2007. évi Nemzetközi Matematikai Diákolimpián is, ahol ezüstérmet szerzett.

- A számok világa hosszú távon érdekel, kutató matematikus szeretnék lenni, az ELTE-re pályázom - fogalmaz. - Rengeteg gyakorlást, feladatmegoldást igényel ez a tantárgy, de nekem ez a hobbim is, nem fáraszt. Időnként pihenésképpen is matematikával, annak történetével foglalkozom, például az eddigi negyvennyolc matematikai olimpia eredményeit dolgozom fel, gyűjtöm a legeket. Lehet, hogy ez családi örökség része, mert szüleim matematikatanárok. A tanulmányi verseny nekem a legjobb egyetemi felkészülést jelenti.

Pelikán József, az ELTE Algebra és Számelméleti Tanszék tanára 1965-ben maga is a matematika tantárgy OKTV-győztese volt, és hosszú évek óta foglalkozik diákolimpikonok felkészítésével.

- A versenyzés plusz adottságokat kíván. Mégpedig azt, hogy a versenyző az adott időben tudja a legjobb teljesítményt nyújtani. Ez nem mindenkinek sikerül, mert aki izgul, vagy lassan dolgozik, az időzavarba kerül. Ismerek olyan kiemelkedő tudású fiatalokat, akik még soha nem nyertek versenyt. A tanároknak éppen a versenyző típusú diák kiválasztásában van szerepük. Fontos, hogy felismerjék a tehetséget, és tudjanak bánni vele: adjanak a kezébe szaklapot, megfelelő könyvet. Egyszerűen csináljanak kedvet a versenyzéshez, a megfelelő időben pedig irányítsák olyan kollégához, aki a versenyekre felkészítés specialistája. Az évek során néhány száz versenyző diáknál azt tapasztaltam, hogy legtöbbjükön ugyanúgy erőt vesz a „magasabbra, messzebbre, gyorsabban” akarása, mint a sportban. Ezek a lányok, fiúk élvezik a feladatmegoldás örömét, és sokat tanulnak egymástól. Ugyanúgy, mint ahogy nekem nagy előny volt, hogy Lovász Lászlóval - aki később akadémikus lett, s 1993–1999 között a híres amerikai Yale Egyetem professzora - egy osztályba jártunk ide, a „Fazekasba”. Felváltva nyertük a matematikaversenyeket, hol ő, hol én, és ez a kapcsolat hajtott mindkettőnket előbbre.



VI. Rajthoz „ülnek” harmincezren

A diákok szellemi erőpróbájának nagy hagyományai vannak. Az első országos középiskolai tanulmányi versenyt Magyarországon 1923-ban rendezték matematikából. 1927-től indult a fizika, illetve a természettan vetélkedő. Fél évszázaddal később a hagyományos matematika, fizika mellett már földrajz, kémia, biológia, magyar irodalom, történelem, orosz nyelv és irodalom tantárgyból hirdettek győztest. A 2007/2008-as tanévben huszonhat tárgyra lehetett jelentkezni. (1952-től 1956-ig az OKTV neve Rákosi Mátyás Tanulóverseny volt.)


1. Dobogósok hatvannyolc iskolából

2007 szeptember végén több mint harmincezer harmadikos és negyedikes középiskolás vállalta, hogy magasabbra helyezi a mércét, és kedvenc tantárgyában májusig két vagy három alkalommal összeméri tudását korosztálya legjobbjaival. Jelenleg az országos középiskolai tanulmányi versenyek meghirdetője az Oktatási és Kulturális Minisztérium. A versenyekkel évek óta foglalkozó főtisztviselő csupán név nélküli háttérbeszélgetésre vállalkozott, mondván: az újabb átalakulás közben hivatalos nyilatkozatot nem akar tenni. A fő cél viszont változatlan: a tehetségek felkutatása, kiművelése, helyzetbe hozása. Lényeges, hogy bármely iskola diákja jelentkezhet, a közhiedelemmel ellentétben nem néhány fővárosi „elit intézmény” fiataljainak kiváltsága a megmérettetés, és annak jutalma.

A minisztérium nagy gondot fordít a nyilvánosságra, a versenykiírástól az eredményhirdetésig évekre visszamenőleg szinte minden megtalálható a tárca honlapján. A 2006/2007-es tanévben a jelentkezések száma negyvennégyezer volt, az induló versenyzők száma harminckétezer. (A különbség abból adódik, hogy egy diák több versenyre is nevezhet). Hétszáz iskola képviseltette magát - huszonhat tárgyból, harminchét kategóriában hirdettek győztest.

A legnagyobb létszámú versenytárgyak: biológia (7402 résztvevő), matematika (6202), angol nyelv (5192), történelem (4558), informatika (4456), magyar irodalom (2815), német nyelv (2792), fizika (2450), kémia (1897). További versenytárgyak: filozófia, földrajz, francia nyelv, horvát nyelv és irodalom, latin nyelv, magyar nyelv, mozgóképkultúra és médiaismeret, művészettörténet, német nemzetiségi nyelv és irodalom, olasz nyelv, orosz nyelv, rajz és vizuális kultúra, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv. Az első-harmadik helyezést elért versenyzők száma száznyolc, ők hatvannyolc iskolából érkeztek.


2. Zöld út az egyetemre


A versenyek két vagy háromfordulósak, és egy, két, illetve három kategóriában zajlanak. Egy-egy forduló írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok teljesítéséből állhat. A döntő fordulók valamennyi résztvevője az adott tantárgyból mentesül az érettségitől, amennyiben az adott tantárgyat vizsgatárgynak választja. A döntőben résztvevők közül az első-tizenötödik helyezést elért versenyző, illetve a magyar irodalom és a történelem esetében a döntő valamennyi résztvevője emelt szintű jeles osztályzatot és százszázalékos minősítést kap. A döntőben résztvevő többi versenyző teljesítménye középszintű jeles osztályzatot és százszázalékos minősítést ér.

Egy év múlva az értékelés ismét megváltozik, de már a mai helyzet is gyökeresen eltér a „hőskortól”, amikor a legjobbak automatikusan bekerültek az egyetemre. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy sokkal több tantárgyból sokkal több diák versenyezhet, továbbá más a funkciója, előírási rendszere, mérése a versenynek, az érettséginek és a felvételinek. Mindazonáltal a plusz pontok most is „zöld utat” jelentenek az egyetemre.




HOZZÁSZÓLNI EHHEZ A CIKKHEZ A LAP ALJÁRA "GURÍTVA LEHET!


36547

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 2


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds