| KÖNYVRENDELÉS |  |
|
| Médiabox |  |
|
| Belépés/Regisztráció | | Új tag ITT regisztrálhatja magát. |
|
| Számláló | Összesen
20190419
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1 |
|
| Impresszum | Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor, |
|
 | |
Budapesti séták: József Attila gyermekkorára emlékeznek a Ferencvárosban
Posted on December 03, Saturday, 12:17:30
Topic: Budapest aktuális
|
Soroksári út, Szvetanay utca, Gát utca, Ferenc tér, Páva utca, Haller utca. Ezen utcák mindegyikében legalább kétszer is lakott a József-család. Tizenkét év alatt összesen tizenkilencszer költöztek, itt, a Ferencvárosban, ahol most is járunk. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (IX. ker. Pipa utca 4.) két termében 2006. márciusáig látható József Attila-kiállításon fényképek, tárgyak, idézetek elevenítik meg a költő gyerekkorát.
A cikk teljes szövege... Katt ide!!!
Még több cikk az archivumban... Katt ide!!!
– Az 1900-as évek elején a mai Ráday utcát is Soroksári útnak nevezték. Itt ismerkedett meg egymással a szappanfőző József Áron, és a szakácsnő, mosónő Pőcze Borbála.A szappanfőzők ugyanis a szomszédos kifőzdébe jártak ebédelni – mondja Gönczi Ambrus muzeológus, a kiállítás egyik szervezője. A Pipa utcai kiállítás első termét úgy rendezték be, hogy minden falrész egy-egy történetet meséljen el, egy-egy korszakot jelenítsen meg.
Az első falon József Attila születésétől addig a napig követhetjük az eseményeket, amíg az apa elhagyta a családot. Láthatjuk a házassági anyakönyvi kivonatot, a születési anyakönyvi kivonat másolatát. A költő idősebb nővére, József Jolán A város peremén című könyvének szövegei téglalap alakú átlátszó műanyaglapokon olvashatók. A tárgyak ugyan nem igazi múzeumi tárgyak, mindazonáltal, ha valaki olvasott József Attila gyerekkoráról, érdeklődve tekint a sarokban felfüggesztett, korabeli madárkalickára. Az ezermester Józsefi Áron egy időben ugyanis madárketreceket eszkábált, amikbe kanárimadarakat is szerzett, azt remélvén, hogy ezekre a madárkákra majd egyszer nagy kereslet lesz. Amikor beigazolódott, hogy a terve nem vált be, elégette a ketreceket, a tűz fölött pedig cipőpasztát főzött, amit bádogdobozokba helyezett. Ez a portéka is a nyakukon maradt. Még évekig ezekkel a pasztákkal kenegették a cipőiket…
A második falfelület annak a korszaknak állít emléket, amikor az édesanyjukkal együtt vándorolni kezdtek. A tizenkilenc lakás közül a Ferenc tér 5. alattit választották ki a szervezők. Maradandó (és egyáltalán nem kellemes) élményt okozott egy vajákosnőnél, vagy ha úgy tetszik boszorkánynál töltött időszak.
A harmadik falon egy térképen is feltűntették azokat a helyszíneket, amelyekhez valamilyen fontos esemény köthető. Megdöbbentő látni, hogy a 38 piros pötty mind a Ferencvárosban található. A sarokban egy kis szekéren olyan tárgyak sorakoznak, amilyeneket József Attiláék is használhattak. Ilyen szekérkén szállíthatták egyik helyről a másikra azt az igen kevés tárgyat, ami valóban az ő tulajdonukban állt. A költözködés élménye általános volt: néhány havonta váltottak lakhelyet.
A költözködés legfőbb oka az volt, hogy akkoriban az a lakó, aki néhány heti lakbérrel elmaradt, hamarosan az utcára került. A háziúr segédeivel egyszerűen kirakta a holmijait az utcára, mehetett új lakást keresni. Abban az időben igen gyakori volt még az ágybérlet is, amire a József-család ugyan nem szorult rá, de előfordult, hogy kocsmában laktak, vagy hogy kupleráj mellett találtak csak szállást. Az is igen gyakran megesett, hogy évekkel később ugyanabba a házba költöztek vissza, ahonnan már egyszer kitették őket.
A korszakokat egy vizuális elem, a falakon körbe húzódó időszalag köti össze, amelyen egy-egy érdekesebb eseményt kiemeltek a kiállítás szervezői.
Amikor Attila három éves korában apja eltűnt, nem Amerikába, hanem végül is Romániába ment, ahol újabb családot alapított. József Attila ugyan abban a tudatban halt meg, hogy édesapja Amerikában próbált szerencsét, édesanyja és két nővére tudták az igazat, bizonyíték erre a falon éppen előttünk függő fénykép. Ezen a képen egy szép, fiatal, vidám nő mosolyog ránk, három helyes csemetéjével. Amikor a mama megtudta, hogy férje Craiovában telepedett le szappanfőző munkásként, kifejezetten neki csináltatta ezt a fotót, azt remélvén, hogy talán ettől felébred a lelkiismerete. Nem így történt. Pőcze Borbála később halottá nyilváníttatta a férjét, hogy hozzájusson az amúgy igen csekély özvegyi járulékhoz, ami őt ily módon megillette.
– József Attila nagyon élénk, kitűnő memóriájú gyerek volt, mindent meg tudott jegyezni, alig jegyzetelt órán – mondja Gönczi Ambrus.
1916-ban a nővérei kitalálták, hogy egy koronát adnak neki minden versért. Attilának több sem kellett, futószalagon kezdte gyártani a verseket, a nővérek kénytelenek voltak egyre lejjebb vinni a tarifát – idézi fel a történetet Gönczi Ambrus, miközben a Kedves Jocónak címzett, De szeretnék gazdag lenni kezdetű, híressé vált gyermekversikéjének kéziratát olvasgatjuk. A gyerek József Attila – mint ahogy a feljegyzésekből kiderül –, igazi bandavezér is volt! A Ferenc térről kiindulva járták be a környék utcáit. 1919-ben, amikor kitört a forradalom, a Mária Terézia laktanyából fegyvert is loptak – meséli a muzeológus. És valóban: az egyik felvételen éppen egy puskával látható, (igaz, arra nincs bizonyíték, hogy az valóban a lopott fegyver lett volna).
Az édesanyja halálával lezárul a ferencvárosi ittlét, Makay Ödön magához veszi a két kisebb gyereket. Makay Ödön megjelenik családlátogatóba, az ebédre azonban ő ad pénzt, annyira szegények József Jolánék. Nincs két ugyanolyan tányérjuk, a szomszédoktól kell evőeszközöket, étkészletet kérniük. Az idézet alatt szerényen terített kisasztalt helyeztek el a kiállítás rendezői.
Hamarosan a mama utolsó képe következik. A híres, 1919 nyarán készült fotón egy ráncos öregasszonyt látunk, pedig még csak 47 éves volt. Négy éven keresztül küszködött a rákkal, míg végül a Telepy utcai szükségkórházban halt meg.
A kiállításnak itt még nincs vége. A másik helyiségben egy komplett mozitermet rendeztek be. Itt találjuk az egyetlen olyan tárgyat, amit minden bizonnyal József Attila is megérinthetett: az Üllői út 63. alatt működő Projektorgráf moziból származó filmvetítőgépet.
A mozi fontos szerepet játszott a József-testvérek életében. A Világ moziban például – míg anyjuk takarított – Jolán jegyeket, Etus cukorkákat ( a korabeli papírba csomagolt édességekből bárki vehet egy-egy szemet), Attila pedig vizet árult. Minden filmet megnézett. Az akkori romantikus filmek egyik toposza volt, hogy a szegény nővér tehetséges öccse végül a nővére gáláns, felsőbb osztályból való udvarlójának, vagy férjének köszönhetően érvényesül. Jolán férje, Makay Ödön ugyan sokat segített, Attila mégsem szerette, ami nem is volt csoda, hiszen többször kerültek megalázó helyzetbe (éveken keresztül Etussal el kellett játszaniuk, hogy ők a cselédek).
A teremben egy nagyon szép, igen jó állapotban lévő pianínó is áll, amely a némafilmek korában a mozi elengedhetetlen kelléke volt. A zongoráról Gönczi Ambrusnak újabb történet jut az eszébe. József Jolán azt füllentette Makay Ödönnek, hogy tud zongorázni. Egy alkalommal a férje meglepte egy gyönyörű hangszerrel, be kellett hát vallania, hogy soha nem zongorázott, Attila azonban rávetette magát a hangszerre, mert imádta a zenét. Persze ő is csak klimpírozott. A moziteremben József Attiláról szóló dokumentumfilmeket szoktak vetíteni.
József Attila életművéről egyes irodalmárok azt mondják, hogy teljes, mások úgy vélik, még fantasztikus költemények kerülhettek volna ki a keze alól. Egy azonban bizonyos. Életművének, verseinek, lelkialkatának megértéséhez elengedhetetlen ismerni gyermekkorát. Ezt a kiállítást ajánljuk iskolásoknak, tanároknak, de mindenkinek, akinek van kedve megmerítkezni a Ferencváros századeleji hangulatában. Aki úgy gondolja, ezt 2006. márciusáig megteheti.
Szunyogh Gábor
6926
|
|
| |
| Article Rating | Average Score: 4.68
szavazat: 32
|
|
|
|
| Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás |
| Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért. |
|
|
|
