2017 October 19, Thursday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19000399
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Társadalompolitika: Az önkormányzati reform szükségességéről
Posted on December 12, Monday, 22:44:25
Topic: Budapest Hogyan tovább?!
„Érdemes lenne haladéktalanul hozzálátni a bázisdemokrata indíttatású, időközben az intézményes szociális és etnikai kirekesztés eszközévé vált, drága és mélységesen korrupt magyar önkormányzati rendszer gyökeres átalakításához.”
Ladányi János szociológus tanulmányát Bencsik Gyula foglalta össze.


A cikk teljes szövege... Katt ide!!!
Még több cikk az archivumban... Katt ide!!!


A budapesti és a kerületi önkormányzatok vitáinak tárgyát képezte - többek között – az, hogy Budapest egyes külső pesti kerületei „leváljanak-e” a fővárosról vagy bővüljön-e inkább a főváros körüli agglomerációs övezet területével. Vitát váltott ki a belső kerületek esetleges társulása is. Közszereplők és önkormányzatok valós, illetve vélt érdekeik szerint fejtették ki álláspontjukat egyik vagy másik megoldási javaslat mellett.
Kevés szó esik viszont az önkormányzatok feladatairól, az önkormányzatok és az állam viszonyával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.

Ladányi János tanulmányában felteszi a kérdést, hogy az önkormányzatiság intézményeinek működése mennyire felel meg a korábbi – rendszerváltás előtti – várakozásoknak, és mennyire voltak eleve illuzórikusak a települési önkormányzatokkal kapcsolatos elképzelések. Az önkormányzatiság elve felmerült már 1990 előtt is Magyarországon, de a két világháború között, majd a második világháború utáni időszakban nem valósulhattak meg ilyen jellegű kezdeményezések.

Az államszocializmus rendszerének megingásakor újra felvetődött a gondolat, hogy az önkormányzatok a - túlságosan bürokratikus - tanácsrendszer alternatívái lehetnének, az „igazi” szocialista regionális és helyi igazgatási formát jelentenék, oly módon, hogy az mégsem vezet a kapitalista piacgazdasághoz. Ám akkor senki nem sejtette, hogy a szocialista rendszer ilyen rövid időn belül összeomlik.

Az önkormányzatiság intézményét a reformkommunista fejlődés hozta létre olyan kompromisszumokkal, hogy a megváltozott viszonyok közt már nincs szükség rá úgy, eredeti formájában.
A szerző szerint az önkormányzatoknak és szervezeteknek (amelyek a kapitalista vállalkozás alternatívái) ott van szerepe, ahol a piac fontos társadalmi szükségleteket nem tud ellátni. Az önkormányzatok és egyéb, nem piaci elvre épülő szervezetek sosem lesznek képesek piaci módon működni, s ez nem is várható el. Ladányi János azt tartaná helyes eljárásnak, ha az önkormányzatok a közösség vagyonával gazdálkodva a kockázatok minimalizálására törekednének, habár ez valószínűleg nem a legsikeresebb vállalkozói magatartás.
A nem profit-orientált intézmények jelenléte a szociálisan rászoruló népesség számára a legfontosabb. Helyi szinten azok a csoportok jutnak előnyhöz, amelyek érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, és gyakran előfordul, hogy az önkormányzatok éppen azokat hozzák hátrányos helyzetbe, akikről gondoskodniuk kellene. Ez az iskolaügyre, segélyezésre éppúgy vonatkozik, mint a lakhatásra vagy az idős korúak ellátására.

Az önkormányzatok többsége arra törekszik, hogy megszabaduljon a településükön élő szegényektől, mondván, hogy kevés (vagy semennyi) helyi adót fizetnek, viszont „állandóan segélyezni kell őket”, „nagyon sok baj van velük”. Ennek következményeként összeadódnak a térbeni, társadalmi és etnikai jellegű hátrányok, s akkor még mélyebbé és kilátástalanabbá válik a szegénység; az adófizetők pénzéből pedig egyre többet (és gyakran eredménytelenül) kell költeni a szociális és etnikai konfliktusok kezelésére.

A rendszerváltás után Magyarországon egy „harmadik utas”, kvázi-piaci intézményként működő önkormányzati rendszer alakult ki, amelyről azt gondolták, hogy majd a valóságos piaci viszonyok létrejöttével fokozatosan megszűnik. Hogy nem így történt, annak oka Ladányi János szerint elsősorban az, hogy az önkormányzatok idővel több új funkciót is kezdtek betölteni, úgymint a politikai pártok és azok klientúrájának illegális finanszírozását. Az önkormányzatok feladatainak, működési szabályainak tisztázatlansága előrevetíti a korrupció lehetőségét. Az állami vagyon privatizációjánál vagy állami nagyberuházásoknál az aktuális ellenzék egyfajta kontrollt jelent (a következő érában fordítva), míg a korrupció az önkormányzatoknál ciklusról-ciklusra „nagykoalíciós” formában zajlik. Ezen a szinten eleve csak azt tekintik korrupciónak, ha pártja finanszírozása mellett „túl sokat tesz el” magának is. A gyakorlatban a pártok képviselői „megegyeznek”, ki a vagyongazdálkodásból, ki önkormányzati tulajdon bérbeadásából, értékesítéséből részesedik. Az önkormányzati szintű korrupció többpárti jellege az oka annak, hogy nem tisztázódott az önkormányzatok helye a szociális piacgazdaságban. E rendezetlenség miatt lehetséges, hogy az önkormányzatok betöltenek olyan funkciókat, melyeket a piac hatékonyabban ellátna, viszont egy sor olyan – főként szociálpolitikai – feladatot nem végeznek el, melyek a gazdaság profitorientált szereplőitől nem várhatók el.

Azonban más ok is közrejátszott abban, hogy a települési önkormányzatok új helyének meghatározása elmaradt. A rendszerváltás után a tartósan munkanélküliek, a „leszakadók” problémáinak megoldásakor az állami intézmények az önkormányzatok illetőségi körébe utalják a „feladatellátást”, hogy helyi szinten kezeljék a legszegényebbek szociális gondjait, a települési önkormányzatok viszont jogosan panaszkodnak, és hárítanak, hogy az állam nem biztosítja a szükséges anyagi feltételeket e problémák megoldásához.

A munkaerőpiacról kiszorult, mély szegénységben élő népességet részben a vidékről városba (nem régen) költözöttek alkotják, részben azok, akiknek életlehetőségei a városban kilátástalanok voltak, de falun sem boldogultak, ezért újra visszakerülnek a városba. A falusi szegények városba áramlása ma is elsősorban Budapestet érinti. Mindegyik kerületi önkormányzat szeretne megszabadulni tőlük, és kilakoltatásukra sokkal több eszköz áll a rendelkezésükre, mint betelepedésük meggátlására, ezért gyakori a faluról városba, városból falura, kerületből kerületbe való megalázó vándorlás. A szegénység könnyebben kezelhető helyi szinten, rokoni, baráti, szomszédsági körben, mint egyik helyről a másikra vándorolva illegális lakóhelyeken élve, megélhetési, beilleszkedési problémákkal küzdve.

Ladányi János szerint az alapfokú gondoskodás megvalósulásához első lépésként annak beláttatása szükséges, hogy „a legszerényebb körülmények között való lakhatás joga minden állampolgárt megillet azon a településen, ahová a sors vetette, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy onnan csak saját elhatározása nyomán költözzön el.” Természetesen meg kellene teremteni ennek jogi és pénzügyi hátterét, munkahelyteremtő-, és át/továbbképző programokkal, értelmes közmunka lehetőségének biztosításával, szociális földprogram elindításával.

A települési önkormányzatok torz működése elsősorban a népességnek azt a részét sújtja, amely nem tudja az érdekeit hatékonyan érvényesíteni. De a kilátástalan szegénység nemcsak a társadalom egy részének problémája, az elesettséggel, ellátatlansággal együtt járó devianciák nem állnak meg a szegénytelepek határainál. A többszörösen (az élet több szintjén) jelentkező hátrányos helyzet a társadalom demokratikus berendezkedésének alapjait is érintő kérdés.

Az önkormányzatok funkcióinak tisztázatlansága, és az erre épülő nagykoalíciós önkormányzati korrupció fontos tényezője a magyar parlamenti demokrácia leértékelődésének, az egész demokratikus intézményrendszer megingásának. Ezért érdemes lenne haladéktalanul hozzálátni a bázisdemokrata indíttatású, időközben azonban az intézményes szociális és etnikai kirekesztés eszközévé vált, drága és mélységesen korrupt magyar önkormányzati rendszer gyökeres átalakításához.”

bgy
7184

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Budapest Hogyan tovább?!
· Írta: Bencsik Gyula


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Budapest Hogyan tovább?!:
Az önkormányzati reform szükségességéről


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 4


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds