2017 October 19, Thursday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19000411
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
BP Agglomeráció: Fenntartható agglomerációs térszerkezet és integráció
Posted on January 13, Friday, 21:00:52
Topic: Budapest Hogyan tovább?!
„[…] Magyarország lakosainak összesen mintegy 63 százaléka lakik városban. Meghatározó ’település-együttes’ Magyarországon a Budapesti Agglomeráció, avagy ennek tágabban értelmezett térsége, a fővárost övező agglomeráció, ahol az ország lakosságának egynegyede, egyharmada lakik.”
Dr. Nagy Béla településtervező tanulmányának részleteit Gyapay Éva foglalta össze.

A cikk teljes szövege... Katt ide!!!
Még több cikk az archivumban... Katt ide!!!


Budapest és az agglomeráció
„Budapest és térsége térszerkezetét számos jellegzetesség egyidejű kölcsönhatása határozza meg. E kölcsönhatások értékelése hozzájárul a térszerkezeti problémák leírásához, diagnosztizálásához és a lehetséges kezelési módok, terápiák körvonalazásához.”

A II. világháború után a helyreállítás legfontosabb feladatai közé tartozott a termelés beindítása, az ipar lábra állítása. 1950-ben egy adminisztratív döntés egyesítette a fővárost és az agglomerációban lévő települések egy részét, létrehozva a mai Nagy-Budapestet. Az addig önálló városok, mint Újpest, Kispest, Pesterzsébet, Pestimre, Pestlőrinc, Budafok, Albertfalva, Csepel, Békásmegyer, Soroksár, Rákoscsaba, Nagytétény a főváros kerületeivé váltak.
Ebben az időszakban hatalmas tömegek érkeztek Budapestre, de a súlyos károkat szenvedett lakásállomány nem tudta befogadni a lakókat, ezért beköltözési korlátozást rendeltek el. A korlátozás hatására a Nagy-Budapest körüli települések népessége nőtt meg, általánossá vált az ingázás, - mivel a szolgáltatásokat a főváros biztosította (munkahely, oktatás, egészségügy, kultúra), ennek következtében ezek a települések ténylegesen csak alvásra és kiegészítő háztáji gazdálkodás céljára szolgáltak. A gyökértelen betelepedők lassan felőrölték e községek, kisvárosok tradícióit, például a korábban kisvárosias jellegű (kórházzal, fürdővel, bankfiókkal, kávéházakkal rendelkező) Törökbálinton a téglagyár vált meghatározóvá.
A rendszerváltás után az ipar helyett a kereskedelem került a középpontba, fő piacuk a főváros, lakóik túlnyomó része Budapestre jár dolgozni, iskolába, orvoshoz. Ezek a települések igyekeznek megtalálni régi arculatukat, vagy új arculat megformálására törekednek.

A térszerkezet torzulása
Évtizedek óta jellemző az a tendencia (szuburbanizációs folyamat), hogy a Budapest központi részeiben lakó népesség száma fogy - a főváros körüli kertes övezetek presztízsének emelkedésével - az agglomeráció településeinek népessége pedig erőteljesen nő. (A mára kialakult budapesti lakásviszonyok nem felelnek meg a társadalmi elvárásoknak és szükségleteknek, ennek hatására felerősödött a kiköltözés. Egyes városrészek - leginkább az I., V., VI. kerület - lakossága egyre csökken.)
Azokon a kertvárosias, falusias lakóterületeken, ahol a telkek méretét semmi nem korlátozza, alacsony beépítési sűrűség alakul ki, s nem érvényesül a területekkel való hatékony gazdálkodás. A nagy kiterjedésű, de kis beépítésű településeken rendkívül költséges az úthálózat, a közszolgáltatások kiépítése és üzemeltetése, gazdaságos tömegközlekedés kialakítása szinte megoldhatatlan. (A közlekedési idő növekedése, egyes szolgáltatások hiánya, több személygépkocsi fenntartása - mind olyan negatív tényező, amely a visszaköltözést erősítheti.)

Megoldási javaslatok
A szakértők megoldásként a közlekedés és a területi fejlesztés integrációját javasolják a belvárosi területek revitalizációjával (paneles lakótelepek rehabilitációjával), egymáshoz viszonylag közel lévő munka- és lakóhelyek, szolgáltató központok kialakításával.
„Elkerülhetetlennek látszik a térségben a települések peremén kialakult kedvezőtlen környezeti hatású folyamatok korlátozása a városfejlesztés, területrendezés, területátsorolás módszertani, pénzügyi és jogi szabályozásának megújításával, a hatékony és kellő kompetenciával rendelkező intézmények kialakításával.”
[…] „Budapest és az agglomeráció viszonyának új alapokra helyezése érdekében át kell értékelni az Országos Területrendezési Terv, a Budapesti agglomeráció terület-rendezési terve, az 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény) Budapestre és az agglomerációjára vonatkozó megállapításait, és ezzel összhangban felül kell vizsgálni a Budapest Településfejlesztési Koncepcióját, és ki kell dolgozni Budapest Településfejlesztési Stratégiáját.”

A levegő- és zajszennyezés csökkentése érdekében az egyéni közlekedés arányának visszaszorítása, és a tömegközlekedés arányának javítása jelentene előrelépést. Ehhez elsősorban a kötöttpályás tömegközlekedési rendszerek és az eltérő típusú rendszerek összekapcsolása szükséges. Korlátozott zónák kialakításával csökkenne a gépkocsiforgalom a belső városrészekben, sűrű citybusz-járatok, gyorsvillamosok biztosítanák a kötöttpályás tömegközlekedési eszközök elérését. A közterületek nagyobb mértékű fásítása, parkolók létesítése (a bevezető utak mentén is) csökkentené a környezeti ártalmakat.

Az agglomeráció térszerkezetének újraértelmezése, integráció
Nagy Béla tanulmánya szerint az agglomeráció fogalmát olyan központokra is ki kell terjeszteni, amelyek nem részei az agglomeráció 78 településének, de fontos szerepet játszanak a kutatás-fejlesztés, az innováció, egészségipar, környezetipar fejlesztésében (pl. Székesfehérvár, Gödöllő, Esztergom). A kutató-fejlesztő intézmények és a munkahelyek összekapcsolása – kiterjesztve az agglomerációra – a térség regionális pozícióit erősítené.
A településtervező az integráció fontosságát emeli ki, a konkrét fizikai- és munka-kapcsolatok kialakítását javasolja: Budapest és a régió, Budapest és az agglomeráció között, a fővárosi önkormányzat és a kerületek, a regionális és a helyi közlekedési rendszerek között, a közlekedés és a területfejlesztés között.

Budapest lehetőségei
Budapest és agglomerációja nemzetközi piaci folyosók csomópontja. A közlekedési kapcsolatok (vasúti-, közúti-, légi-, vízi-közlekedés) fejlesztése, a tágan értelmezett logisztikai funkciók (személy-, anyag-, energia-, információ-szállítás) „megragadása”, a turizmus (üzleti utak, konferencia-turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése nagy lehetőségeket rejt magában.

A tanulmány Hunvald György VII. Kerületi Polgármester által vezetett munkacsoport keretei között készült.
5882

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Budapest Hogyan tovább?!
· Írta: Bencsik Gyula


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Budapest Hogyan tovább?!:
Az önkormányzati reform szükségességéről


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds